Csak egy közös és egységes európai válasz képes megőrizni iparunkat és megvédeni polgárainkat. Thierry Breton, belső piacért felelős és Paolo Gentiloni, gazdaságpolitikáért felelős európai biztos közös véleménycikke.
Futószalagon fogadta el az EU-s pénzkifizetéseket segítő, a kormány által benyújtott törvényeket a parlament kedden – többet ellenzéki támogatással. Így létrejön például a szemérmesen “Integritás Hatóságnak” nevezett korrupcióellenes szervezet, a törvények többségét társadalmi vitára bocsátják, a vagyonkezelő alapítványokból pedig sok politikus távozhat.
A közösség szerint az orosz döntések semmisek, és nem lehet semmiféle joghatásuk.
Az Európai Parlament döntéshozói megszavazták, hogy 2024-től egységesen csak USB-C típusú töltővel lehessen a mobilokat feltölteni. Az új jogszabály 2026-tól a laptopokra is érvényes lesz.
Tíz éve létezik a jogi lehetőség, de most először él normakontrollal a kormány javaslatára az Országgyűlés, a téma heves vitákat váltott ki, ráadásul az igazságügyi államtitkár szerint felesleges is. A DK ez ügyben jogi segítséget ajánlott a kabinetnek, amit a KDNP azzal köszönt meg, hogy a javaslattevő “gyurcsányista verőember”. A DK Alaptörvény-módosítást is kezdeményezett.
Egyértelműen kiderült, hogy az Európai Parlament képviselői egyáltalán nem bíznak a magyar kormányban és nem hiszik el, hogy az uniós források megszerzése érdekében vállalt intézkedéseket végre is hajtják. Az EP Költségvetési, illetve a Költségvetési Ellenőrzési Bizottsága együttes ülésen hallgatta meg Johannes Hahn költségvetésért felelős biztos a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárásról.
Arról tényleg tárgyal az EU, hogy limitálni kellene az importgáz árát, de az nem a következő, oroszellenes büntetőcsomag része lenne, hanem egy attól különálló, az energiaárakat letörni hivatott csomagé. Ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy csak az orosz gázra húznák rá, és egyelőre annyira megosztja a tagállamokat, hogy kérdésesnek tűnik, lesz-e belőle valami.
Putyin célja az, hogy zűrzavart keltsen a Balkánon. Nincs abban a helyzetben, hogy páncélosokat küldjön, ehelyett dezinformációs kampányt folytat, fedett titkosszolgálati műveleteket hajt végre, és pénzeli a vele rokonszenvező helyi vezetőket. Mindenképp meg akarja gátolni az érintett államok uniós belépését, írja az osztrák lap.
Hiába sürgeti néhány tagállam, az Európai Unió valószínűleg nem fog egyhamar a földgázra árplafont bevezetni – írja elemzésében a Stratfor geopolitikai műhely.
A hétfői zárószavazás előtt benyújtotta a kormány azt a határozati javaslatot, amelynek érkezéséről a hvg.hu írt: ebben a kabinet saját maga által beadott, a vádkikényszerítés intézményét bevezető, egyik „EU-s pénzszerző” törvényjavaslatát támadja meg az Alkotmánybíróságon.
Sem az ukrán területek elcsatolása elleni tiltakozáshoz, sem pedig az Ukrajna NATO-tagságát támogató nyilatkozathoz nem csatlakozott Magyarország.
Egy évvel a viharos kilépés után újra közeledne az Európai Néppárthoz (EPP) a Fidesz. Erre utal legalábbis, hogy Orbán Viktor áldását adta Navracsics Tibor frakcióváltására, aki a KDNP tagjaként sokkal jobban rálát majd az EPP belső ügyeire. A teljes békülés kizárt, miközben az ukrajnai háború óta a többi európai pártcsalád sem tülekedik a magyar kormánypárt barátságáért.
Energiaválság, recessziós félelmek és forintgyengülés közben igyekszik a magyar kormány megegyezni Brüsszellel az uniós forrásokról, már a miniszterelnök is nyíltan beszél arról, hogy ez a pénz hiányzik a magyar gazdaságból. A vita lehetséges kimeneteleiről és tétjéről beszélgettünk a hvg.hu gazdasági podcastjában Nyeste Orsolyával és Arató Lászlóval.
Mivel Magyarországon már hoztak intézkedéseket az energiacégek extraprofitjának elvonására, ezért az Európai Unió hasonló törekvései nem segítenek a magyar fogyasztókon. A külügyminiszter Paks miatt az újabb szankciós csomag vétóját is belengette.
Az EU 20 legmagasabb épülete közül hat Lengyelországban van.
Brüsszelben megegyeztek a tagállamok a kötelező energiafogyasztásban és az energiatermelő cégek bevételeinek korlátozásában. Az így befolyó pénzt a rászorulók kapják.
2023-ban mélypont, 2024-ben viszont a jelenlegi kilátások szerint kilábalás várható - állítja a Fitch Ratings közép-kelet-európai országokra vonatkozó friss tanulmánya.
Az Europolhoz, az Európai Unió közös bűnügyi szervéhez fordult az Európai Parlament vizsgálóbizottsága a Pegasus- és más kémszoftverek ügyében. Az Europol nyomozás megindítását is kérheti a tagállami hatóságoktól.
Újságírókat, civil szervezeteket és külföldi politikusokat hallgatott meg az Európai Parlament dezinformációval foglalkozó speciális bizottsága. A kérdés: mekkora a baj és mit lehet tenni most? A szakértők egybehangzó véleménye szerint az EU nem lépett időben az orosz és kínai dezinformáció ellen, most pedig számos problémával szembesül, amire nem feltétlenül van megoldása.
A kormány kommunikációja másból sem áll, minthogy a szankciók az EU-ra vannak rossz hatással és nem Oroszországra, azonban a csütörtöki kormányinfón kérdésre válaszolva Gulyás Gergely elismerte, ez nem igaz minden szankcióra.
